Csak vágyódást érezhetek irántad, a nap minden percében. Szüntelen. Amikor nem vagy velem, azt hiszem elvesztettelek, pedig csak pár percre váltunk szét; és ez az erő megmutatja, hogy milyen fontos is vagy nekem. Ha nem vagy mellettem, olyan, mintha megfosztottak volna valamitől; egyedül érzem magam, kirekesztve és magányosan. Nem függés ez, csupán szerelem. Mert semennyi adag sem sok belőled. Csak érzem, hogy kellesz, még ha néha utálatosan is viselkedsz...akkor is. Mert a részem lettél. És nem akarom, hogy ez változzon.
Tesóm kért aképhez egy szösszenetet, ezt hoztam össze...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.